para escuchar sus versos recitados:
http://tudastar.googlepages.com/juhaszgy
SILENCIO DEL TISZA
La noche, araña grande y parda, teje una red,
No se mueven los barcos del Tisza.
En uno, a lo lejos, suena un acordeón,
Un grillo responde, silencioso, en algún lugar.
Por el llano del cielo deambula la luna:
Argénteos son los barcos del Tisza.
Las granjas del cielo encienden su fuego,
Escuchan calladas el acordeón.
Yo en la orilla, sólo, conmigo mismo,
Barcos del Tisza, ¡mudos amigos!
Hoy las distancias atrayentes no llaman,
Hoy atracamos en el hogar, ¡soñadores!
Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.
Egyiken távol harmonika szól,
Tücsök felel rá csöndben valahol.
Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók.
Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.
Magam a parton egymagam vagyok,
Tiszai hajók, néma társatok!
Ma nem üzennek hívó távolok,
Ma kikötöttünk itthon, álmodók!
(1910)
Los años vinieron, pasaron, tú desapareciste
poco a poco de mis recuerdos, se apagó
tu rostro en mi corazón, se borró
el arco de tus hombros, fluyó
tu voz y no fuí tras de tí
en el bosque cada vez más profundo de la vida.
Hoy ya pronuncio tranquilo tu nombre,
hoy ya no tiemblo ante tu mirada,
hoy ya sé que eras una entre muchas,
que la juventud es locura, aún así,
no creas, corazón, que fue en vano,
y que todo pasó, !no lo creas!,
porque vives dentro, en todas mis corbatas
mal atadas, en cada palabra equivocada,
y en cada saludo perdido
y en cada carta rasgada
y en toda mi vida errada
vives y reinas eternamente. Amén.
Emlékeimbõl lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendõmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen.
12 heeeheaMe encanta este poema de Gyula Juhasz.Siento tanto no haber aprendido tu lengua cuando tuve la oportunidad...
ResponderEliminarGracias por tu estupenda traducción.